A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től.

Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Nemzeti Múzeumban található.

Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak.

1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán. A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított.