Berhidai csecsemőotthon

Összefoglaló a Berhidai volt Csecsemőotthon értékesítése és bontása körüli ellentmondásokról. 

Lakath János Berhida földbirtokosa az 1921 évben kelt végrendeletében az államara hagyta vagyonát azzal a kikötéssel, hogy az épületben kiskorú gyermekeke neveléséről kell gondoskodni. A Csecsemőotthon a Veszprémi Megyei Tanács intézményeként működött egészen az 1985. évi földrengésig. A földrengéskor az épület pince és föld szinti része lényegileg nem sérült meg az emeleti részen  a közfalak sérültek ugyan , de közel sem olyan mértében mint az a korabeli sajtóba megjelent. A helyi,  valamint a megyei vezetés úgy döntött, hogy ettől függetlenül az épületet kiürítik és a településen belül új helyen fogják felépíteni a Csecsemőotthont. 

A régi épület ettől kezdve gazda nélkül maradt, sem állagmegóvásával sem védelmével senki nem törődött.

A kezelői jogot gyakorló helyi Tanács hallgatólagos tudomásával és engedélyével megkezdték az épület berendezési tárgyainak kiszerelését és eltulajdonítását. Területileg történt mindez a kezelői jogot gyakorló hatóság épületével pontosan szemben mintegy 50 méteres távolságban. 

A rendszerváltáskor a kezelői joggal kapcsolatosan igényt támasztó Karmelita rend – látva az épület minősíthetetlen állapotát – időközben úgy döntött, hogy pénzbeli kártalanításban is kiegyezik. 

Az épület hasznosítására komoly terv készült, a terv kapcsán is megerősítést nyert, hogy statikailag az épület nem károsodott. 

A hanyagság  és a nemtörődömség miatt az épület átalakítása, felújítása továbbra is elmaradt. 

2006 évben három Berhidai polgár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűncselekménye miatt. A Várpalotai Rendőrkapitányság az ügyet különösebb érdemi vizsgálat nélkül, jelentős kárt okozó rongálás bűncselekménynek átminősítve az ügyet, a nyomozást megszüntette.

Az Önkormányzat időközben látszatintézkedéseket téve továbbra is legalizálta az épület engedély nélküli bontását. 

A lakosságban egyre nőtt az elégedetlenség az elhanyagolt épülettel kapcsolatban, ez odáig fajult, hogy több mint 600 aláírással kérték helyi népszavazás kiírását az épület hasznosításával kapcsolatban, a népszavazás érthetetlen okok miatt elmaradt. 

Az ingatlant így lerabolt állapotban hivatalos értékbecslő 52 000 000 Ft-ra értékelte. Az épület és a hozzá tartozó ingatlan hasznosítására közbeszerzés eljárás nem lett meghirdetve.

2006 év végével jelentkezett egy Kft. ,a ki ajánlatott tett az ingatlan hasznosítására. A képviselő testület szerződést kötött a Kft.-vel bár tagjai közül többen azt nem fogadták el mivel a pénzügyi beszámolói alapján nem tartották alkalmasnak a munkák lebonyolítására. 

A Kft. lebontotta az épületet, a kiszedett haszonanyagot értékesítette, majd anélkül, hogy az Önkormányzat részére bármit fizetett volna a területről levonult. Attól függetlenül, hogy nyilvánvaló volt már ekkor, hogy a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget az Önkormányzat  tudomásul vette, hogy egy másik Kft-t alapítanak az előző tulajdonosai, fizetési határidő hosszabbítást adott és az új Kft-t tekintette szerződő partnernek. 

A KFT. Ügyvezetőjét 2009 októberében a Cozma gyilkosságban való érintettsége miatt a Rendőrség őrizetbe vette. 

Helyi képviselők  érdeklődésére a Veszprémi Földhivatalnál azt a választ adták, hogy bár érkezett megkeresés a Berhidai Önkormányzattól a széljegyként kezelt tulajdonos megváltoztatására, de azt csak az adásvételi szerződést aláírók együttes kérésére lehet megváltoztatni. 

Jelenleg tehát az 52 000 000 Ft-r4a értékelt ingatlant lebontották, és egy olyan terület lett a helyén , amire még kb. 10 000 000 Ft-ot kell rákölteni, hogy építési terület legyen belőle. Tekintettel arra, hogy az ingatlan műemlékvédelmi környezetben van, az esetleges építkezések előtt a területet meg kell vizsgálni a Kulturális és Örökségvédelmi előírásoknak megfelelően. 

Berhida Városvédő Egyesület

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

Központi videók



Kiskáté

A magyar föld egyrészt az elkövetkező évtizedekben várható ökológiai változásokra tekintettel a nemzet túlélésének záloga, másrészt magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunknak alapfeltétele...